Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: László Kálmán

2000. szeptember 14.

Gombahír címen Sepsiszentgyörgyön megjelent a László Kálmán Gombászegyesület hírlevelének első száma. Ebben ismertették László Kálmánnak, a székelyföldi nagygomba-kutatás úttörőjének az életét, továbbá az egyesület eddigi tevékenységét. A László Kálmán Gombászegyesület főbb célkitűzései az amatőr és a szakképzett gombászok érdekvédelme, a gombákkal kapcsolatos tudnivalók népszerűsítése, adatbázis és könyvtár kiépítése, a gombaszakértők képzése. /Gombahír. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2000. december 14.

Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok aláírásával közleményt adott ki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetősége, amelyben megdöbbenésüknek adnak hangot, hogy még a visszakapott Calvineum ügyében is visszakozik a hatalom. A zilahi polgármesteri hivatal ugyanis november 20-án keresetet nyújtott be a Zilahi Bíróságon, és az 1999/83. számú kormányrendelet alkotmányellenes voltára hivatkozva a Calvineum feletti egyházi tulajdonjog bejegyzésének a megtagadását kérte. A zilahi Wesselényi-kollégium ügyével kapcsolatban a közlemény szerint az RMDSZ ″tétlenül szemléli az iskolánk ellen elkövetett törvénytelenségeket.″ ″Seres Dénesné a román hatóságok egyoldalú támogatását élvező volt igazgatónő november 30-án bármely jogalap nélkül elbocsátotta állásából László Kálmán kollégiumi gondnokot, és annak távollétében, az általa felvigyázott raktárhelyiségek ajtaját lepecsételtette. December 2-án éjjel ismeretlen tettesek felgyújtották László Kálmán panellakásának bejárati ajtaját.″ ″December 7-én reggel a Zilahi Református Esperesi Hivatal gyűléstermének ablakát betörve találták.″ Ugyancsak december 7-én az iskolagondnok bejárati ajtójába tűzve találta a Fugyivásárhelyen megalakított Református Megújulási Közösségnek a kolozsvári Szabadságban megjelent közleményét. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetősége elítélte az RMDSZ ″ignoráns és hatalombarát magatartását″. /Gyűrűzik a Wesselényi-kollégium körüli botrány. Felgyújtották az egykori kollégiumi gondnok ajtaját. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2000. december 30.

Megjelent a sepsiszentgyörgyi székhelyű László Kálmán Gombászegyesület GOMBAHÍR c. kiadványának új száma. Az egyesületi híreket és eseménytárat új rovatok is színesítik dr. Zsigmond Győző szerkesztésében. - Ez a kiadvány szeptemberben indult. /Gombás újév. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2001. január 20.

Seres Magdolna, a zilahi Református Wesselényi Kollégium igazgatója visszaemlékezett arra, hogyan kezdődött az egyházi és a világi iskolavezetés közötti, immár több mint egyéves múltra visszatekintő háború. 1999 őszén pénzügyi ellenőrzés volt a kollégiumban, és kiderült, hogy az akkori titkárnő hamisított, sikkasztott. Értesítette az egyházi illetékeseket a dologról, amellett új titkárnőt kellett felvenniük. Az egyház részéről egy olyan személyhez ragaszkodtak, akit Seres Magdolna megbízhatatlannak tartott és nem volt hajlandó felvenni. Végül az igazgatónő jelöltje nyerte el a versenyvizsgát, az egyháziak jelöltje nem indult a vizsgán. Eljött Tőkés László püspök is a kollégiumba, és azt mondta, hogy el kell fogadni mindazt, amit az igazgatónő eddig az iskola érdekében tett. Ezzel nem lett vége, két tanár megfellebbezte az iskolaszék döntését. Kérték, hogy az igazgatónő ismételtesse meg a versenyvizsgát, de ő erre nem volt hajlandó. Az egyház részérők felmentették Seres Magdolnát. Cikkek, közlemények, állásfoglalások, helyesbítések, vádak, ellenvádak, tiltakozások tucatjával jelennek magyar és román lapokban. Az igazgatónő a helyén maradt. /Szabó Csaba: Félreértett üzenet Ady egykori iskolájába. Interjú Seres Magdolnával, a zilahi Református Wesselényi Kollégium igazgatójával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./ A kialakult helyzetről a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részéről Csűry István, az egyházkerület generális direktora elmondta, hogy információjuk nem teljes. Szerinte az igazgatónő szabálytalanul alkalmazott egy titkárnőt, pályázat kiírása nélkül, pontosabban: az utolsó napon a pályázati ívet kifüggesztette az iskola hirdetőtáblájára. Megállapították, hogy szabálytalanság történt. - Negatívan hatott, hogy az iskolaszék hosszú ideig nem ült össze. Amikor szabálytalanságokat követett el, és az egyház ellenlépésre kényszerült, a kezdeti normális viszony annyira elhidegült, hogy az igazgatóasszony egyházellenessé vált. Az iskolai számítógéppark a Református Teológia leltárában vannak, ennek ellenére az igazgatónő a gépeket tanügyi, állami nyilvántartásba vette. Nem az egyház fordult a törvényszékhez, hanem az igazgatónő perelte be a zilahi egyházmegyét László Kálmán gondnok miatt, akit az egyház fizet, és akit Seres Magdolna nem akar elfogadni az iskolában. Tulajdonképpen a munkaadóját pereli be az igazgatónő. /Makkay József: Az igazgatónő lemondása az egyetlen megoldás. Interjú Csűry Istvánnal, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktorával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2001. január 26.

Kevesen emlékeztek meg László Kálmán születésének századik évfordulójáról. László Kálmán maradandót egy kevésbé ismert tudományágban, a mikológiában alkotott. Kolozsváron olyan triumvirátus volt gombász szakmában, amelyről legendák keringenek. Tagjai: László Kálmán, dr. Papp István és Veress István. Volt egy negyedik gombarajongó és gomba-tudor, az azóta elhunyt dr. Pázmány Dénes, közülük az egyedüli hivatásos mikológus. Szülővárosában, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban van László Kálmán gazdag gyűjteménye. /Tóthfalussy Béla: László Kálmán 100 éve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2001. február 24.

A Királyhágómelléki Egyházkerület Zilahi Egyházmegyéje és a Szilágy megyei RMDSZ vezetősége között immár több mint egy éve tartó, a zilahi Református Wesselényi Kollégium kapcsán kirobbant ellentét váratlan fordulatot vett a napokban: febr. 21-én bírósági végrehajtók szálltak ki rendőr kíséretében, és László Kálmán gondnokot - a zilahi bíróság febr. 12-ei határozata értelmében - a kollégium raktárának és általános leltárának átadására kötelezték. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlése a fejlemény kapcsán közleményt bocsátott ki, amelyben tiltakozik a Zilahi Református Wesselényi Kollégiumot, valamint az egyházat ért újabb jogtalanságok és sérelmek ellen. Követeli a zilahi kollégium református egyházi jogállásának haladéktalan visszaállítását, László Kálmán kollégiumi gondok jogaiba való azonnali visszahelyezését. /Gyűrűzik a Wesselényi-kollégium körüli botrány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

2001. február 26.

Két egyházmegye - a zilahi és a szilágysomlyói - presbiterei tanácskoztak febr. 24-én Zilahon. A tanácskozást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és főgondnoka hívta össze. Tőkés László püspök megnyitójában jelezte, az egyházi fegyelem megszilárdítása érdekében szükséges a találkozó. A jelenlévők tiltakoztak amiatt, hogy az iskola vezetése a visszahívott lelkészek helyett, esperesi jóváhagyás nélkül, a Sulyok István főiskolán végzett vallástanárokkal oldotta meg a hitoktatást. Az iskolában a múlt hét közepén törvényszéki végrehajtók kötelezték László Kálmánt, az egyház által kinevezett gondnokot a kollégium raktárának és leltárának átadására. /Megvitatták a kollégium-botrányt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./ A zilahi Református Wesselényi Kollégium ügyében az iskolafenntartó Zilahi és Szilágysomlyói Református Egyházmegyék Presbitériumának febr. 24-ei zilahi nagygyűlése nyilatkozatot fogadott el, amely több követelést tartalmaz: Seres Magda igazgató önkéntes visszavonulása vagy állásából való leváltása, a kialakult helyzetért felelős Szilágy megyei tanügyi főfunkcionáriusok és RMDSZ-tisztségviselők felelősségre vonása, az egyházellenes perbe bekapcsolódott és egyházellenes magatartást tanúsító kollégiumi tanárok önkéntes lemondása vagy leváltása. A nagygyűlés számos egyházi, civil és politikai szervezethez, többek között a testvéregyházakhoz, az erdélyi magyarsághoz, "román testvéreinkhez", Ion Iliescu elnökhöz és Adrian Nastase miniszterelnökhöz, az RMDSZ elnöki hivatalához, az RMDSZ platformjaihoz fordult támogatásért. Amennyiben e felhívás eredménytelen marad, a nagygyűlés kész a strasbourgi bíróságokhoz, a Kereszténydemokrata Unióhoz fordulni. A nagygyűlés küldöttséget menesztése Bukarestbe, az illetékes minisztériumokhoz, az állam-, illetve kormányfőhöz, "peres és fegyelmi eljárás beindításának megfontolása egyházunk vezetőinek megrágalmazása és egyházi, iskolai, valamint közéleti visszaélések és vétségek tárgyában", továbbá kilátásba helyezték a polgári engedetlenség eszközeinek igénybevételét is. A nyilatkozatot Tőkés László püspök, Molnár Kálmán és Lukács József esperesek, Kovács Zoltán, Baksay Károly, Márkus László főgondnokok írták alá. /Presbitériumi nagygyűlés a zilahi református kollégium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

2002. július 2.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatott a Zilahhal kapcsolatos két peres ügyről. Június 12-én az egyház számára kedvező ítélettel ért véget a zilahi Kálvineum művelődési ház peres ügye, melyet a város önkormányzata indított mintegy két éve az egyház ellen. A Kolozsvári Ítélőtábla hivatkozott ítélete a Zilahi Polgármesteri Hivatal fellebbezését visszautasította. A közvetlenül a felépítése (1947) után önkényesen elkobzott épület visszajuttatásával zilahi reformátusok régi vágya teljesült. A Kálvineumért folytatott küzdelmében a Szilágy megyei RMDSZ magára hagyta az egyházat. Június 13-án a Seres Dénesné - az egyházkerület által felmentett igazgatónő - önkényes intézkedésével állásából elbocsátott László Kálmán iskolagondnok és a Zilahi Református Egyházmegye perét tárgyalta a Kolozsvári Ítélőtábla. A Zilahi Református Egyházmegye pert vesztett. Az egyháza elleni perben Seres Dénesné elbocsátott, de a hatalom által hivatalban tartott igazgatónő periratában tagadta az iskola egyházi jellegét. Seres Dénes RMDSZ-szenátor, a férj által elnökölt Szilágy megyei RMDSZ az igazgatónő oldalán áll. / Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata: Közlemény a zilahi helyzetről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 2./

2003. március 26.

1999-ben alakult meg Sepsiszentgyörgyön a László Kálmán Gombászegyesület. Az egyesület most folyóirat-formátumú évkönyvvel rukkolt elő, címe: Moeszia, alcíme pedig: Erdélyi Gombász. A kiadvány a székelyföldi mikológiai kutatást 1929-es könyvével (Gombák a Székelyföldről) megalapozó szakember, Moesz Gusztáv családnevéről kapta elnevezését, felelős szerkesztői Pál-Fám Ferenc (Kaposvári Egyetem) és Zsigmond Győző (Bukaresti Tudományegyetem), célja az, hogy "a székelyföldi, erdélyi témájú mikológiai kutatások publikálására megfelelő fórumot biztosítson". /Piacra kerül az Erdélyi Gombász. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

2003. április 25.

Rágalmazás vádjával perelte be a zilahi gyülekezetben szolgáló három református lelkészt, két gondnokot és a főgondnokot Seres Magdolna, a Református Wesselényi Kollégium igazgatója. A Zilahi Református Gyülekezeti és Presbiteri Szövetség Ügyintéző Tanácsa felszólította a felperest, "hogy az evangéliumi békesség szellemében" vonja vissza keresetét. Az igazgatónő, Seres Dénes szenátor felesége, a kolozsvári Szabadság napilapban megjelent cikkre reagáló tiltakozás miatt indított pert. Az írásban ugyanis az szerepel, hogy Seres Magdolna nem számolt el az általa elköltött egyházi pénzekkel, és az írás szerint állami tulajdonná nyilvánította az egyház vagyonát. A felperes azt a bekezdést tartja rágalmazó jellegűnek, mely szerint "Seres Magdolnának az egyházzal szembeni pere (...) az egyházi csatornákon befolyó javak hűtlen kezelésével - állami tulajdonba való átvitellel -, soha el nem számolt egyházi pénzek elköltésével, valamint az iskola református szellemiségének megrontásával, az egyház joghatóságának semmibevételével kezdődött". Oláh Mihály, Bogdán Zsolt és Püsök Csaba lelkészek, valamint László Kálmán főgondnok ápr. 24-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi székhelyén tartott sajtótájékoztatójukon fejtették ki álláspontjukat az ügy kapcsán. "Ez a per egy áldatlan helyzet továbbgyűrűzése, és évek óta tart" - mondta Oláh Mihály tiszteletes. Seres Magdolna évek óta háborúskodik az egyházkerülettel, s meg is nyert egy pert az egyházzal szemben, ezzel pedig elérte, hogy László Kálmán gondnokot kitiltsák az iskola területéről - tette hozzá. A Wesselényi Kollégium teljes berendezése az egyháztól származik, ennek ellenére egy nemrég végzett leltározás során ezeket az ingóságokat az iskola tulajdonaként vették nyilvántartásba. Oláh Mihály azt is elmondta, hogy 1999-ben az igazgatónő több alkalommal is pénzt kapott az egyháztól az iskola számára, ám az összeggel a mai napig sem számolt el az adományozónak, annak ellenére, hogy erre az Iskolaszék írásban szólította fel.Máthé Edit, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtanácsosa a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Seres Magdolna beadványába "csúsztatás került", ugyanis a Szabadságban megjelent cikkben a "hűtlen kezelés" kifejezés szerepel, amit a jogi eljárás megindításához szükséges román változatban már "sikkasztásként" fordítottak. Máthé Edit bejelentette, az egyházkerület kérte a per áthelyezését Zilahról, arra hivatkozva, a felperes Seres Dénes szenátor felesége, és ez befolyásolhatja a bírákat. Tőkés László püspök kijelentette, az egyházkerület kiáll a beperelt lelkészek és gondnokok mellett. /Pengő Zoltán: Az egyházi tulajdon az iskoláé lett? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

2003. április 26.

Négytagú zilahi küldöttség, Oláh Mihály, Bogdán Zsolt, Püsök Csaba lelkészek és László Kálmán főgondnok vett részt ápr. 24-i nagyváradi sajtótájékoztatón, melyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezett. A rágalmazási perről volt szó, melyet Seres Magdolna, a zilahi Wesselényi Kollégium igazgatója indított három lelkész és három gondnok ellen a kolozsvári Szabadságban megjelent Szempontok - Tiltakozó irat a Szabadságban 2003. január 21-én megjelent, Egyház és RMDSZ című cikkre című írás egyik bekezdése miatt. Az ominózus írás az "egyházi csatornákon befolyó javak hűtlen kezelésével - állami tulajdonba való átvitellel - , soha el nem számolt egyházi pénzek elköltésével és az iskola református szellemiségének megrontásával és az egyházi joghatóság semmibevételével" vádolja meg az iskolaigazgatót, aki világi bírósághoz fordult, s a pert máj. 5-re tűzték ki. A közlemény szerint tényeket és nem rágalmakat tartalmaz az ominózus bekezdés, Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, Seres Magdolna férje "a román Büntető Törvénykönyvvel a kezében és annak paragrafusait idézve, megleckéztető bírósági perek lehetőségeit is kilátásba helyezve próbálta jobb belátásra bírni a zilahi református lelkipásztorokat" - áll a fogalmazványban. Az egyházkerület jogtanácsosának ismertetője szerint László Kálmán főgondnok ellen már folytatott és nyert pert Seres Magdolna, kérve a főgondnok eltávolítását az iskolából. Máté Edit közölte, ismét kérni fogják az ügy áthelyezését másik bíróságra. /(Balla Tünde): Váradi odamondások zilahi ügyek miatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

2004. szeptember 22.

A sepsiszentgyörgyi székhelyű, közel 200 tagot tömörítő László Kálmán Gombászegyesület szeptemberben rendezte meg a hagyományos gombásztábort a festői szépségű Ojtozon. Az időjárás is kedvezett, így a tavalyi nagyenyedi tábor eredményeit jóval túlhaladták. 134 fajt sikerült azonosítaniuk. Ellátogattak Gorzafalvára, a csángó faluba. /Dvorácsek Ágoston, Nagyenyed: Gombásztábor Erdély peremén. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

2005. augusztus 18.

A sepsiszentgyörgyi székhelyű László Kálmán Gombászegyesület (Societatea de micologie Kálmán László, Kálmán László Mycological Society) névadója, László Kálmán (1900-1996) néhai sepsiszentgyörgyi híres gombaszakértő, akinek munkássága nagyban hozzájárult az erdélyi mikológiai ismeretek fejlesztéséhez, gyarapításához, népszerűsítéséhez. Tagsága javarészt erdélyi gombászokból áll, de sorai között több, határon túli gombaszakértő is szerepel. Az egyesület 1999 májusában alakult, tudományos előadásokat, gombaszakértői tanfolyamot, gombásztúrákat szerveznek, időszakos hírlevelet szerkesztenek és küldenek szét a tagoknak, évente kiadják a már nemzetközi érdeklődésnek örvendő MOESZIA szaklapot magyar, román, angol nyelvű tudományos dolgozatokkal, színes képsorokkal. Az egyesület elnöke dr. Zsigmond Győző. /Málnási András: L. K. G. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

2007. február 12.

Február 10-én a Kolozsvár Társaság székhelyén ünnepelte névadója születésének 200. évfordulóját a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége. A szervezet közgyűlésén tisztújítást tartottak, amelynek eredménye: (régi/új) elnök – Farkas Mária, alelnök – Katona Béla, titkár – László Kálmán. Farkas Mária előadást tartott a forrásteremtés romániai lehetőségeiről. Salat Csilla méltatta Rajka Péter életművét. A Marosvásárhelyen 1807. február 11-én született ezermester feltaláló, kisvállalkozó-szervező gépész és üzletember Erdély iparosításának élharcosaként vonult be a történelembe. De emberként is példaképül szolgált korának és a jövőnek: 1848-ban a kolozsvári fegyvergyár igazgatójaként Gábor Áronnal együttműködve segítette a forradalmat, amiért annak bukása után megtorlásban volt része; a Bach-korszakban a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara másodelnökeként igyekezett kivédeni a tőkehiányból eredő iparfejlődési hátrányt, szorgalmazta az erdélyi vasútvonal kiépítését. 1876. április 28-án hunyt el. Az emlékülésen Szász Zoltán (Marosvásárhely) a Teleki Tékában székelő állami levéltárból beszerzett, Rajka Péter munkásságához fűződő adatokat ismertetett, /Ö. I. B. : Rajka Péterre emlékeztek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2007. október 15.

Kálmány Lajos /1852–1919/ talán legjobb ismerője, a szegedi Péter László professzor kiadós pécskai séta után tartotta meg előadását Kálmány Lajos népköltési gyűjtőről. Kálmány Lajos egy ideig Pécskán volt káplán. Az előadó bemutatta és értékelte tudományos munkásságát, a magyar népköltészet-kutatásban betöltött szerepét, jelentőségét. A pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület gondozásában meg kellene jelentetni Péter László Kálmány Lajosról 1947 óta írt tanulmányait. /Nagy István, a KLKE elnöke: Előadás az utolsó magyar mágusról. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

2009. december 10.

Bemutatták Marosvásárhelyen a dr. Zsigmond Győző nyelvész, néprajzkutató, etnomikológus által szerkesztett első Erdélyi Gombanaptárt, amelyben hasznos tudnivalók, érdekességek olvashatóak a gombák gazdag világáról. Dr. Zsigmond Győző amellett, hogy Bukarestben, a hungarológia tanszéken tanít, a Sepsiszentgyörgyön bejegyzett László Kálmán Gombász Egyesület elnöke. A naptár szerkesztője a kolozsvári Hantz Lám Irén, maga is szenvedélyes gombász. /Máthé Éva: Marosvásárhelyen mutatták be az első Erdélyi Gombanaptárt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./

2011. szeptember 27.

Háromszéki Civil Napok szeptember 23-24
A két napos rendezvénynek nagy sikere volt, szeptember 23.-án huszonkét háromszéki civil szervezet mutatkozott be a Szabadság téren, a civilek érdekes programokkal vonzották sátraikhoz a kicsiket, nagyokat, időseket és fiatalokat:
honfoglaló-csapajáték az EMI-s fiatalok sátránál;
családfa rajzolás az Erdélyi Genealógiai Társaság felügyelete alatt;
tudásszint felmérés idegen nyelvekből (ECL) az Amőba sátornál;
közösségi kártya tájékoztatás a Háromszéki Közösségi Alapítvány részlegén;
vércukorszint- és vérnyomásmérés a Sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztény Alapítvány illetve az Izabella Alapítvány jóvoltából;
cserkésztevékenységi bemutató a Romániai Magyar Cserkészszövetség sátornál;
Háromszék első zöldútjának, a Sepsi Zöld Út véleményezése a Civilek Háromszékért Szövetség sátránál;
kóstoló az Árkosi Fészekrakók által készített finom házi almaléből és mézes pogácsából;
az Írisz Ház Értékes kincsek programjának bemutatója, amelyet fogyatékos személyek munkaterápiás foglalkoztatásával szemléltettek;
segítségnyújtás szenvedély betegeknek a Bonus Pastor Alapítvány által, a Mindig van esély- Tedd meg az első lépést programon belül;
hagyományápolás és kézműves foglalkozások a Csiporkázó Játszóház Egyesület szervezésében, minden korosztály számára;
tanácsadás és a Nemere Útja biciklis út bemutatása a Zöld Nap Egyesület sátránál;
tevékenységi ismertető a Háromszéki Mára Szociális és Közművelődési Egyesület által;
népzene alapú zenei produkció a MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület előadásában;
a Híd a lélekért program népszerűsítése a kézdivásárhelyi Pro Pectus Egyesület által, amelynek célja a segítségnyújtás a testi-lelki-szellemi akadályokkal küzdő embereknek;
tájékoztatás gyógyulási lehetőségekről a rákban, daganatban szenvedő betegek számára a Rák Ellen a Jövőért Egyesület részéről;
természetvédelmi ismeretek a Csomád-Bálványos gondnokságot biztosító Vinca Minor Egyesülettől;
rövid filmek és önkéntes játékok a Turulmadár Ifjúsági Iroda Cselekedj-Légy Aktív! programjában;
érdeklődőknek színes gombabemutató a László Kálmán Egyesület közreműködésével;
otthoni beteggondozási és családsegítő szolgálat a Gyulafehérvári Caritas programjában.
A Civil Sétány megközelítőleg 3.000 személyt vonzott a szervezett programokra és látnivalókra. Másnap a Civilek Lendületben! konferencia zajlott a Gyárfás Jenő képtárban, 36résztvevővel. A konferencia sikeres, példaértékű civil összefogással megvalósuló programokat ismertetett, illetve forráslehetőségeket tárt fel a civil szervezetek számára. Az ünnepi megnyitót Bereczki Kinga, a CIVEK elnöke tartotta, majd Ördög Gyárfás Lajos, a Kovászna Megyei Tanács főtanácsosa előadása következett a Kovászna megyei civil helyzetképről. Előadásában hangsúlyozta, hogy sok esetben a civil szervezetek nem használják ki kellőképpen a pályázati lehetőségeket, még mindig felkészületlenek a pályázati pénzek lehívására.
A konferencia egyik díszvendége a Győri Civil Szövetség elnöke, Rácz Sándor volt, aki egyben a Vízi Polgárőr Egyesület elnöke is. Előadásában beszámolt arról, hogy civil összefogással hogyan mentettek meg életeket, kisgyerektől idős korosztályig. A pozitív kicsengésű előadást a bukaresti Civil Társadalom Fejlesztésért Alapítvány 2011-2015 közötti stratégiájának ismertetése követte, amely számos forrásszerzési lehetőséget kínált fel a civil szervezetek számára. Furus Levente, a Háromszéki Közösségi Alapítvány programigazgatója bemutatta a Közösségi Kártya programot, amelynek felhasználásával alig néhány hét alatt több, mint 1.000 lej gyűlt össze a közösségi alapba (2.000 kiosztott kártya, amelyből 1.300 darabot használtak). A HKA a programot a Bertis és a Merkúr üzletlánc közreműködésével bonyolítja, egyelőre csak Sepsiszentgyörgyön, idővel azonban kiterjeszti egész Kovászna megyére is.
A fenti példa is igazolja, hogy mennyire fontos a civil vállalkozói szféra együttműködése a jó közösségi eredmények elérésében. Ezt hangsúlyozta Bordás Attila is, az OTP Bank regionális igazgatója, aki tájékoztatta a résztvevőket az OTP bank civil programjairól.
A konferencia a Bodosi játszótér megvalósításának bemutatásával zárult, amely a civil összefogásnak kiemelkedő példája és mindenki számára tanulsággal szolgált. A játszótér 110 önkéntes (gyerek, szülő, nagyszülő, pedagógus, falusi) stb. munkájával valósult meg és a Háromszéki Közösségi Alapítvány támogatásával.
A Háromszéki Civil Napok sikeres megvalósításában a szervező Civilek Háromszékért Szövetség CIVEK és a Kovászna Megye Tanács mellett támogatást nyújtott a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal valamint a Székely Nemzeti Múzeum. 2012-ben is terveink közt szerepel a Civil Napok megszervezése és regionális szintre való kiterjesztése (Kézdivásárhely, Barót).
Lepedus Lívia, CIVEK irodavezető. Erdély.ma

2013. április 16.

„Mindent vissza?” – Restitutio in integrum: nyílt levél Csűry István püspökhöz
A romániai történelmi egyházak – az ortodoxokat kivéve – a napokban egyöntetűen tiltakoztak a román szociálliberális kormány által kidolgozott restitúciós törvény ellen. Mindannyian tudjuk, hogy Románia nagy adóssága az ingatlan-visszaszolgáltatások rendezése, és nem utolsósorban strasbourgi – európai – nyomásra kínlódták ki ezt a jogszabálytervezetet.
Magyar egyházaink ingatlanvagyonának a felében mai napig idegenek az urak. Ezek közé tartozik – többek között – a Zilahi Református Wesselényi Kollégium épülete, melyet mind a mai napig – közel egy negyed század elteltével! – sem kapott vissza a Királyhágómelléki Református Egyházkerület.
Éppen ezért fontosnak és időszerűnek tartjuk, hogy Egyházkerületünk is hallassa szavát ebben a témában, ezért megnyugvással látjuk, hogy az április 19-ére Ön által összehívott, „szellemi és politikai utat” kijelölni hivatott tanácskozáson „Restitúció – jogőrzés és jogorzás” címen ezzel a fontos üggyel is foglalkozni kívánnak.
Antal János előadótanácsos a téma jó ismerője, minden bizonnyal tényszerűen számol majd be több évtizedes küzdelmünkről. A meghívott korreferens személye azonban mélységesen megdöbbentett minket.
Tisztelt Püspök úr, Ön tényleg úgy gondolja, hogy Seres Dénes RMDSZ-es képviselő a legilletékesebb és leghitelesebb politikus ebben a tárgyban?! Emlékszünk még arra a 2000. február 6-i Zilahi Közéleti Fórumra, mely nyilatkozatban fogalmazta meg, hogy: „a romániai magyar közösség alapvető célkitűzése a tulajdonjog és a tulajdonviszonyok helyreállítása, az elkobzott ingatlanok, vagyontárgyak visszaadása. Átfogó, mindenre kiterjedő jogszabályra van szükség. Románia kormányának rendeznie kell az ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, beleértve az egyházi ingatlanokét is”. Ezt a nyilatkozatot vajon aláírta-e az a Seres Dénes szenátor, aki akkortájt éppenséggel a barikád ellenkező oldalán állott, és aki nagy múltú kollégiumunk visszaszerzését ezt követően, választási kampányról kampányra ígérgette, de ezen ígéretét mindmáig esze ágában sem volt teljesíteni?!
Ön ne emlékezne Seres Dénes, valamint a Wesselényi Kollégium igazgatói pozíciójához foggal-körömmel ragaszkodó feleségének Egyházkerületünk elleni kíméletlen támadásaira, a gondnok, László Kálmán elleni hadjáratára, illetve lelkészeink elleni pereikre? Pedig generális direktorként éppen Ön tárta a világ elé azt a kolozsvári Szabadság hasábjain, hogy Seres igazgatónő súlyos szabálytalanságokat követett el, majd egyházellenessé vált stb.
Az a Seres Dénes fog „jogőrzésről” szólni, akinek az igazgató felesége – szenátor férje hathatós támogatásával – még a nagy kínnal beindított református oktatást is „vissza akarta államosítani”? Hadd idézzük Seres Dénes álláspontját abból az időből: a református egyház illetékese, Tolnay István „képzetlen”, sohasem tett semmit a kollégium érdekében, mondta volt az Ön kollégájáról, Egyházunk tanügyi előadótanácsosáról… Ráadásul Seres azt is kifejtette a Krónikában, hogy: „A kollégium állami intézet (sic!), melyet az állam finanszíroz, és ugyancsak az állam fizeti a tanárokat is. Az ebbe a helyzetbe került tanároknak joguk van megfellebbezni az Egyházkerület Igazgatótanácsának határozatát (sic!).” Ennél „világosabb” beszéd nem is kell…
Nem fogjuk tovább sorolni az Egyházkerület megannyi sérelmét, amelyet a Seres-házaspár követett el ellenünkben, és aminek következményeképpen szilágysági református magyar közösségünk a mai napig jogtalanságokat kénytelen elszenvedni. Talán ennyi is elég emlékeztetőül annak felismerésére, hogy: az Ön meghívására „tolvaj kiált tolvajt”.
Főtiszteletű Püspök úr! Mindezek ismeretében Ön tényleg azt hiszi, hogy a helyes utat választotta?
Maradunk tisztelettel,
Molnár Kálmán nyugalmazott esperes
Baksai Károly volt egyházmegyei főgondnok
2013. április 15.

erdon.ro.

2013. június 6.

Nemzetközi összefogás a Schweighofer ellen
Nemzetközi petíció aláírását kezdeményezte több civil szervezet az erdélyi erdők, különösképpen a Kovászna megyei Réty megmentésére, arra válaszul, hogy a Holzindustrie Schweighofer óriás-beruházása felkavarta az indulatokat. A petíciót bárki aláírhatja ITT.
A kezdeményezést indító szervezetek az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Háromszéki Közösségi Alapítvány, a Civilek Háromszékért Szövetség, a Zöld Nap Egyesület, a Vinca Minor Egyesület, a László Kálmán Gombászegyesület, az Elveszett Világ Egyesület, a Sepsi Bike Egyesület, a Gyurgyalagok blog, a Romániai Denevérvédelmi Egyesület és a Nemere Természetjáró Kör. A Természetvédelmi Wildlife Project keretében Paul White két aláírásgyűjtő oldalt is indított.
Eddig csaknem 7000 aláírás gyűlt össze, az angol nyelvű petíciós oldalon pedig 400. Az aláírók közt európai országokon kívül Szingapúr, Kanada, Egyesült Arab Királyság, Egyesült Államok, Kína, Brazília is szerepel több száz aláírással.
A természetvédők a kisüzemek bezárását és több ezer ember megélhetésének veszélyeztetését látják, de a természettel való fenntartható együttműködés végzetes és végleges megbomlását is vizionálják. A háromszéki faiparosok egyezkednek és túlélésre készülnek
Nem lehet leállítani az osztrák fakirály betelepedését Háromszékre, ám a helyi fafeldolgozók megoldásokat kell találjanak a túlélésre, erre a következtetésre jutottak a háromszéki fások egy részét tömörítő Kovászna Megyei Faipari Szövetség (KOFA) tagjai, miután a Holzindustrie Schweighofer képviselőjével találkoztak. A KOFA vezetői beszámoltak, hogy egyeztettek Herbert Sattlerrel, a Schweighofer vállalat rönkfelvásárlási és hulladékgazdálkodási vezetőjével. A találkozóra meghívták az Arbor fafeldolgozó szövetséget, ám a gyergyószentmiklósi szervezet képviselői nem vettek részt, jelen volt viszont a székelyudvarhelyi Régiófa egyesület és 18 háromszéki faipari vállalkozó.
Bagoly Miklós a KOFA elnöke hangsúlyozta, szakmai jellegű megbeszélésre került sor, a beruházás szociális és környezetvédelmi vetülete nem került terítékre. Az osztrák vállalkozás képviselőjével ismertették a Pro Wood klasztert, melynek tagjai kölcsönösen segítik egymást, egymás termékeit és szolgáltatásait kedvezményesen veszik igénybe, mire a Herbert Sattler megígérte, hogy belépnek a klaszterbe.
Kádár Rezső a KOFA ügyvezetője elmondta, kiderült, hogy az osztrák cég nem számol azzal a lehetőséggel, hogy valamiért nem valósul meg a rétyi gyár, nem is vettek számításba más helyszínt. A KOFA vezetői szerint, Sattler elismerte, hogy a betelepedésükkel újrarendeződik a piac, helyi vállalkozások kerülhetnek nehéz helyzetbe, és azt is mondta, ennyire erős ellenállással még sehol nem találkoztak. A KOFA és a Pro Wood klasztert próbálja menteni a helyzetet, azt javasolják, hogy a fenyegetett kisebb vállalkozók is csatlakozzanak, összefogással keressenek piacot és népszerűsítsék termékeiket.
www.slagerradio.ro / maszol.ro
Erdély.ma

2013. szeptember 28.

Digitalizált múlt
Mi kell a digitalizáláshoz? Fényképezőgép (lehetőleg állványos), lapolvasó, számítógépes képszerkesztő program, lapszerkesztő program, szövegfelismerő program, és az elhatározás, hogy hozzáfogjunk dolgozni – így kezdődött az a folyamat, melynek végeredményét, egy DVD-t vehettek kézbe tegnapelőtt délután az aradiak.
Az Aradi Magyar Napok keretében a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében került bemutatásra Nagy István pécskai fizikatanár „alkotása”, az Aradi magyar múlt című DVD-je.
A pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke első körben a digitalizálás folyamatát ismertette a jelenlévőkkel, majd rátért a DVD tartalmának ismertetésére.
A korongon több fejezetben jelenik meg az aradi magyar múlt: az 1848-as részben benne van a Révai testvérek Irodalmi Intézete Rt. által 1898-ban kiadott 18negyvennyolcz – A magyar szabadságharcz 1848–49-ben című történelmi képes album (szerkesztői Jókai Mór, Bródy Sándor, Ignotus, Mikszáth Kálmán és mások), illetve Varga Ottó Aradi vértanúk albuma című 1890-es kiadványa.
Az aradi vonatkozású részben benne van Lakatos Ottó Arad története (I., II., III. kötet, 1881), és Némethy Károly Arad tanügyi története (I., II. kötet, 1890) című kiadványai. Az Arad vármegyei blokk Arad vármegye monográfiája és Arad vármegye leírása históriai, geographiai és statistikai tekintetben (1835.3., Fábián Gábor) című feljegyzéseket tartalmazza.
A korongra felkerült még Somogyi Gyula Az Aradi Kölcsey Egyesület története 1882–1895, 1896című könyvével, a Kölcsey Egyesület titkári-jelentéseivel, és az 1884–1888. között megjelent, illetve az 1914–1915-ös évkönyvvel, valamint a Monografia Pecica (2007), Kovách Géza Fejezetek Pécska nagyközség történetéből (1995), illetve Nagyhalmágyi Sándor Magyarpécska múltjából (1998) című kötetek. Helyet kaptak Péter László Kálmány Lajos, válogatott tanulmányok, illetve Kálmány Lajos Magyar hitvilág című munkáival és Klebelsberg Kuno 11 kiadvánnyal.
A Nagy István által elkészített DVD minden bizonnyal hiánypótló kiadvány, az alkotó számos példányt ajándékozott a Csiky Gergely Főgimnázium diákjainak.
Demény Ágnes
Nyugati Jelen (Arad)

2014. január 31.

ÖSSZEHANGOLT GYŰJTÉS
Hova kerüljenek az erdélyi magyar közgyűjtemények?
Egyre több hagyaték szóródik szét, illetve egyre többet helyeznek el Magyarországon, ezért is szükséges törődni a gyűjtéssel, elhelyezéssel - mondja Székely István.
A közgyűjtemények gyűjtési területének összehangolásáról tanácskozott múlt héten a Kulturális Autonómia Tanács és az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az egyeztetés fő céljaként egy olyan gyűjtési kör megszervezését nevezték meg, amely a hagyatékok kezelését, elhelyezését megkönnyítené, vagy egyáltalán, lehetővé tenné. A részletekről Székely Istvánt, a KAT elnökét kérdeztük.
Mi a legnagyobb probléma jelenleg a gyűjteményekkel, hagyatékokkal?
Székely István: Azt tapasztaljuk, hogy egyre több hagyaték szóródik szét, illetve egyre többet helyeznek el Magyarországon, olyanokat is, amelyek az erdélyi magyar kultúra, tudományosság, művelődés részét képezik. Az örökös, vagy a hagyatékkezelő legfontosabb szempontja a hagyaték biztonságba helyezése – azt keresik, hol adottak a feltételek ahhoz, hogy ezek a szellemi teljesítmények túléljék az alkotó fizikai létét, hol biztosítottak hosszútávon a feldolgozás, a kutathatóvá tétel feltételei, hogyan lehetséges visszaforgatni ezeket az értékeket az egyetemes szellemi életbe.
Ha azt szeretnénk, hogy ezek a hagyatékok Erdélyben maradjanak, több feltételt kell teljesíteni. Többek között tisztázni kell, hogy melyik múzeum, levéltár, könyvtár rendelkezik bizonyos területeken összerdélyi gyűjtési körrel, szükséges egyfajta szakosodás. Például a székelyföldi közintézmények többsége egy-egy régiót fed le a teljesség igényével, legyen az a Csíki- vagy a Gyergyói-medence; nem gondolkodnak valamely szakterület összerdélyi gyűjtésében.
Ennek pontosítása a jogi háttér miatt is fontos. A '90-es évek elején azt gondoltuk, hogy azt az intézményrendszert, amely autonómia kapcsán jogköröket vesz át az államtól, a civil társadalomból tudjuk felépíteni. Tehát civil szervezeteket kel létrehozni és megerősíteni annyira, hogy alkalmasak legyenek bizonyos állami feladatkörök átvételére. Viszont már a '90-es évek végén látszott, hogy ez az elképzelés Kelet-Európában sehol se vált valóra, az államközpontú elit nem számít a civil szervezetek partnerségére. Olyannyira nem, hogy ezek finanszírozása sem megoldott, a hozzáférhető pályázati pénzek nem alkalmasak hosszú távú, nagyobb lélegzetű fejlesztésekre. Ugyanakkor azt látjuk, hogy az önkormányzati intézmények előtt szabad az út: jó eséllyel pályázhatnak EU-s támogatásokra, haszonélvezői lehetnek kormányhatározatoknak, eseti adminisztratív döntéseknek.
Az első beszélgetésre azokat az intézményeket hívtuk meg, ahol jelenleg biztosított a “magyar többségű” döntéshozás: a székelyföldi megyei és városi múzeumokat, könyvtárakat, az egyházi levéltárakat, illetve a Sapientiát és a Partiumi Keresztény Egyetemet. A civil társadalom esetében az első körben az EME-re és az EMKE-re gondoltunk, az ő esetükben beszélhetünk egy olyan fokú stabilitásról, amely valamely feladat hosszú távú ellátásához szükséges.
Miben sikerült eddig egyeztetni?
- Az egyeztetés során megvizsgáltuk azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetében el lehet helyezni bizonyos hagyatékokat olyan intézményekben, mint mondjuk a Maros Megyei Múzeum vagy a nagyváradi, kolozsvári múzeumok, ahol nem beszélhetünk arról, hogy hosszú távon biztosított a magyar többségű képviselet a döntéshozatalban. Ezekben az esetekben az a kérdés, hogy a múzeumok melletti alapítványok tudnak-e fogadni hagyatékokat, illetve letétként, a tulajdonjog fenntartása mellett be tudják-e vinni a múzeumokba.
A másik téma az volt, hogy az – elsősorban székelyföldi – múzeumok, könyvtárak fel tudnak-e vállalni egyes szakterületek összerdélyi gyűjtését. Van erre egy jó példa: a Székely Nemzeti Múzeum létrehozta az 1945 utáni időszakra fókuszáló modern és kortárs képzőművészeti közgyűjteményt, amely gyűjtési területként megpróbálja teljes Erdélyt lefedni. Tehát van egy adott témára szakosodott intézmény, ahová mindent össze lehet gyűjteni, ami fontos az 1945 utáni képzőművészetben. Másik jó példa a Sapientia, ahol az egyes szakoknak megfelelő gyűjtési kört vállalják; ami például azt jelenti, hogy a kolozsvári jogi szakon a jogi természetű hagyatékokat fogadják be.
Milyen természetű hagyatékok elhelyezése élvez prioritást?
- Elsősorban levéltári anyag elhelyezéséről van szó. A jelentős piaci értéket képviselő tárgyak megszerzésére anyagi erőforrásra lenne szükség, ezzel kevés intézmény rendelkezik. A levéltári típusú hagyatéknak van igazán jelentősége: levelezések, feljegyzések, kéziratban maradt tanulmányok, kutatások adatai. Piaci értékük ezeknek ritkán van, ezért ezek kallódnak el leghamarabb. A könyvek esetében az tapasztaljuk, hogy ha ilyen ütemben haladnak a digitalizálási programok, 20-30 év múlva minden digitalizálva lesz, ami fontos, tehát a múzeumi értéket nem képviselő könyvek megőrzése nem kiemelt prioritás. Kiemelt fontosságúak azonban a '90 után kiadott kiadványok. Régebb azt gondoltuk, az Országos Széchényi Könyvtár célzott gyűjtése elegendő lesz, viszont világossá vált, hogy Budapestről ezeket nem lehet utólag összegyűjteni. Nagy kihívás egy olyan országos gyűjtőkönyvtár, amely a '89 utáni magyar nyelven megjelent könyveket gyűjti össze, hiszen ekkor robbanásszerűen fejlődött a könyvkiadás, lapkiadás. Van olyan folyóirat, amelynek 1-2 száma jelent meg, ezeket is össze kellene gyűjteni.
Egyetemi, városi könyvtárakból nem lehetne ezt megoldani?
-'89 után Kiss Jenő vezetésével a Kovászna megyei könyvtár próbálkozott a teljes körű gyűjtéssel, de ez csak akkor lehet eredményes, ha Erdély összes könyvtára segít nekik ebben. 1989 előtt, a köteles példány-rendszer miatt azt mondhatjuk, hogy többé-kevésbé rend van, de utána összeomlott ez a rendszer, a könyvtárak pedig elsősorban a saját vonzáskörzetükben levő kiadványokat próbálták összegyűjteni. Nem beszélve arról, hogy interetnikus környezetben a magyar nyelvű kiadások gyűjtése nem volt prioritás. Nehéz téma, jelenleg az Erdélyi Múzeum-Egyesület, és a Kovászna megyei könyvtár gondolkodik ilyen feladat vállalásában.
Említene néhány konkrét példát olyan hagyatékokra, amelyeket el szerettek volna helyezni az örökösök, de nem volt megoldható?
- Egy példát a sok közül: a Jakabffy Elemér Alapítványnál van egy nagyobb gyűjtemény a kilencvenes évek elő felének periodikáiból, amit Kuszálik Pétertől vettek át. Kérdés, hogy hol kellene ezt elhelyezni, ha már egy összerdélyi gyűjtőkönyvtár eleve túlmutat rajtuk. Itt van elhelyezve László Kálmán háromszéki mikológusnak igen érdekes levéltári természetű hagyatéka, ennek kapcsán is az a kérdés, hogy melyik közgyűjtemény gyűjti a természettudományi jellegű hagyatékokat? A közvélemény számára nem világos, melyik intézménynek mi a gyűjtési területe, ezért is nem látják biztosítva a hagyatékok jövőjét Erdélyben. Kár lenne, hogy ezek a hagyatékok szétszóródjanak, vagy Magyarországra kerüljenek, hiszen az erdélyi szellemi teljesítmény, tudományosság részét képezik.
A közgyűjteményi egyeztetést az is aktuálissá tette, hogy a magyar kormány elindította az Ithaka-programot, idén már költségvetést is biztosítva számára. A program a Kárpát-medencén kívüli hagyatékok összegyűjtéséről szólt, de azt látjuk, hogy sok erdélyi magyar hagyatékot is felajánlottak magyarországi elhelyezésre. Nem tartanám jónak, ha például a marosvásárhelyi orvosi egyetem alapító professzorainak hagyatéka kikerülne Magyarországra.
Kezdetben nem lehetne egy központi adatbázist létrehozni? - A tanácskozáson érintettük ennek kérdését is: a digitalizálást kellene összehangolni, hiszen információ hiányában sok a párhuzamosság. A másik kérdés a különböző gyűjtemények fondjegyzékének egyesítése, amely egy mindenki számára elérhető, nyilvános adatbázist eredményezne.
Transindex.ro,

2015. április 27.

Kolozsvár iparmonstrumáról fotós, szociológus és mérnökök szemével
Az iparosítás máshol jólétet eredményezett, nálunk elszegényedést hozott
A kolozsvári nehézgépgyártó kombinát (régi nevén a CUG) története egyrészt sajátos, méretéből adódóan azonban a romániai szocialista ipar jellegzetes története is – következtetett Pásztor Gyöngyi, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudmányegyetem (BBTE) oktatója a Szociológia Kar által a hét végén megrendezett 5. Szociológus Napok rendezvénysorozat egyik előadásán.
A kolozsvári rádió stúdiótermében megtartott előadást Dávid Attila Posztindusztriális terek című fotókiállításának megnyitója követte. Dávid elmondta: a fotókat készítve az emberi élet végességével szembesült. Öt magyar műszaki szakember, Gál Miklós, László Csaba, László Kálmán, Kerekes Sándor és Pálfi Károly mérnök beszélgetett Kolozsvár szocialista iparáról, és azokról a gyárakról, ahol egykor dolgoztak. A fiúkat sokszor már 14 évesen bevitték a gyárba dolgozni, amely második otthonukká vált – kezdetben jól fizettek, a hangulat is jó volt. Majd a hanyatlás évei következtek.
Szabadság (Kolozsvár)

2017. február 9.

A prefektusok a fejlődés kerékkötői
Ahelyett, hogy a térség fejlesztésében lenne partnere a megyei és helyi önkormányzatoknak, a prefektúra pereket zúdít a nyakukba. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján Sebastian Cucu kormánymegbízottnak egy korábbi nyilatkozatára reagált. Idézte Codrin Munteanu korábbi prefektust, miszerint az a feladatuk, hogy a kézifék szerepét töltsék be a helyi közigazgatásban.
Tamás Sándor a megyei tanács januári soros ülésén kitört zászlóvita során említette, hogy 2012 óta a prefektusok több mint száz eljárást indítottak a megyében anyanyelv- és jelképhasználat okán. Sebastian Cucu évértékelőjén erre reagálva közölte, nem tudja, az elnök honnan vette a számot, mert adataik szerint csupán 38 ilyen bírósági eljárás volt, és ezek közül csak ötben érintett a megyei önkormányzat. Tamás Sándor most viszontreagált: „a prefektus matekje páratlan, de nem hibátlan”. Kifejtette, 2012 és 2016 között 104 esetről van szó, ezek 96 iratcsomót jelentenek. Ezekből 2 büntető jegyzőkönyv, 44 felszólítás és 50 bírósági ügy. És ezeken kívül ott van a hivatásos feljelentő, aki 16 pert indított. A Dan Tanasă megyeházának címzett 190 beadványából összeállított iratcsomót felmutatta az elnök.
A felszólításokból többnyire bírósági eljárás következett. Arra is volt példa, hogy a felszólítás a bírósági idézéssel egy napon érkezett meg. Sok esetben a felszólítás is elmaradt, a Kovászna Megyei Törvényszék idézéséből tudták meg, hogy keresetet nyújtott be az éppen aktuális prefektus. A jóindulat hiányáról árulkodik az említett 50 bírsági ügy, mely a megye közigazgatási egységeire vonatkozik. Kovászna Megye Tanácsát hét felszólítás és tíz bírósági kereset érinti, pontosított az elnök, aki idézett egyes esetekből.
Néhai Lőrincz Zsigmond kovásznai polgármester ellen azért indítottak eljárást, mert nem viselte a kék-sárga-piros keretszalagot a Kőrösi Csoma Sándor Líceum fennállásának 55 éves évfordulóján. Olyan kereset is volt, hogy kötelezzék az alperes önkormányzatot Sepsibodok község bejáratánál felállított „kézműves” helységnévtábla kicserélésére. A községben a hivatalos bejárati tábla – fent Bodoc, alatta Sepsibodok – mögött, a hídon túl állítottak egy köszöntő táblát: Isten hozott Bodokon/Bine aţi venit în Bodoc felirattal. Egy másik keresetben a kökösi önkéntes tűzoltó-alakulat székházának feliratába kötöttek bele, nem tetszett, hogy a román és a magyar szöveg egymás mellett van, kérték, hogy a románt a magyar fölé helyezzék. Az elnök kedvence az, amikor a megyeháza iratainak háromnyelvű fejlécét kifogásolták. Két prefektus is felszólítást küldött, végül beperelte Dan Tanasă, ám elveszítette a pert a táblabíróságon. Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét tízezer lejre bírságolták, mert nem voltak megelégedve a visszaszolgáltatás ütemével. Tamás Sándor hozzátette, Romániában nem itt kellene keresni a visszaszolgáltatás lassúságát, hanem egész más helyen, mint az elmúlt időszak bizonyította. S ezt az esetet nem is számolták bele a közölt adatba. Azt viszont igen, hogy Bokor Tibort, Kézdivásárhely polgármesterét ötezer lejre bírságolták, mert 2014-ben Románia nemzeti ünnepén „nem volt elég zászló kitűzve”.
Az elnök elmesélte, egy Aurel Filon nevű állampolgár a Călăraş megyei Săruleşti Gară nevű településről észrevette és kifogásolta, hogy Sepsiszentgyörgyön az önkormányzat által támogatott, a László Kálmán Gombászegyesület által a Székely Nemzeti Múzeumban szervezett Gombanap plakátja nem kétnyelvű, hanem külön volt magyar és külön román nyelvű plakát. Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult. Érdekes módon, szóról szóra ugyanazt a beadványt, ugyanazokkal a hibákkal, elírásokkal nyújtotta be a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma is ebben a kérdésben.
Tamás Sándor ironikusan kifakadt: az országban minden probléma meg volt oldva, már csak a kökösi önkéntes tűzoltók tábláján levő sorrend és a megyeháza fejlécének kérdése maradt. Az a gond, hogy amíg az önkormányzatok konkrét gondok megoldásával foglalkoznak, a prefektusoknak – amint azt Codrin Munteanu megfogalmazta az akkori belügyminiszter jelenlétében – a helyi közigazgatás kézifékének szerepét kell betölteniük, mondotta Tamás Sándor. Hozzátette, sajnos nagyon sokszor igaz is, hogy a prefektusok Székelyföldön kézifékként működnek. 2012 óta Codrin Munteanu, Dumitru Marinescu, Marius Popică és Sebastian Cucu volt prefektus. A legtöbb támadás – 44 eset – a legrövidebb ideig regnáló Marius Popică idejében született. A kormánymegbízottak többségéről elmondható, hogy egy gyufásdoboznyi fejlesztési értéket nem hoztak a megyébe.
Szekeres Attila
Háromszék
Erdély.ma

2017. március 23.

A befektetett munka meghozta a sikert a néptáncegyesületnek
Civil szervezetek versengtek
Immár 5. éve, hogy a közösség elismeréseképpen a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) kiosztja az Év civil szervezete díjat egy arra érdemes, sikeres pályázattal, munkával, tettekkel bizonyító csapatnak. A tegnap a Tein Teaházban tartották a díjkiosztót.
A díjra 11 jelölés futott be a tavalyi év legeredményesebb akcióiból, egyet formai okok miatt nem fogadtak el, a fődíjat a Romániai Magyar Néptánc Egyesület (RMNE) nyerte Mozdulatokba vésett gyökerek nevű projektjével.
Bereczki Kinga CIVEK-elnök tételesen felsorolta a civil szervezetek azon megvalósításait, amelyekkel beneveztek, vagy benevezték őket a díjért: a Salvatore Egyesületet (gyűjtőprogram rászorulóknak), a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezetet (Művészeti projekt a város színesebbé tételéért), a Kézdiszékért Egyesületet (Fábián Zoltán-olvasótábor), a László Kálmán Gombászegyesületet (nemzetközi gombásztábor), a Tipe-Tupa Egyesületetet ( Holnemvolt mesefesztivál), a Királypingvin Jégkorongklub Egyesületet (Székely Hokiverbunk), a baróti ZIKE Egyesületet (környezetvédelmi tábor), a Zöld Nap Egyesületet (Zöld Nap suli), a csernátoni Haszmann Pál Közművelődési Egyesületet (Élő múzeum, népfőiskola), végül a Romániai Magyar Néptánc Egyesületet, amely a régi néptáncokat őrző videofelvételek digitalizálását, archiválását végezte el.
A zsűrizést Bereczki Kingán kívül Kotta László, a CIVEK ügyvezető elnöke, Hubbes Kinga, a Caritas helyi fiókszervezetének igazgatója, valamint Tulit Zsombor, az Alpinsport Egyesület képviselője végezte. Az eredményesség volt az első kritérium, amit figyelembe vettek, azaz hány emberre voltak hatással a civilek, de mivel ez nem bizonyult elégségesnek a sorrendfelállításhoz, másodikként a belefektetett időt és energiát értékelték a zsűritagok. A mérlegelésből a néptáncegyesület került ki győztesen, amely a Norvég Alap támogatásával és nagyon-nagyon sok adatközlő, szenvedélyes népdalénekes és -gyűjtő hozzájárulásával több mint 300 órányi fotó-, zene- és táncanyagot gyűjtött be és digitalizált, ugyanakkor azt a www.folkmedia.ro honlapon elérhetővé tette a további kutatás, illetve az érdeklődők számára.
Ahogy a díjat átvevő Imreh-Marton Enikő irodavezető elmondta, legnagyobb pozitívuma e folyamatnak a gyűjtésbe bekapcsolódók szenvedélye volt, amivel „zsákoslag” hordták a feldolgozandó anyagot, míg a legnagyobb negatívuma az elszámolás bürokratikus volta. A projekt ugyanakkor folytatódik, hiszen az RMNE 5 éves fenntarthatósági programot is vállalt, azaz a következő években is elvégzi 30–30 órányi anyag gyűjtését, digitalizálását és archiválását, tehát a szentgyörgyi irodában továbbra is várják azokat, akinek megosztásra váró felvételei vannak.
Bodor Tünde
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. augusztus 20.

Előadásoktól a túrákig: gombászkonferencia Bálványosfürdőn
Mintegy száz résztvevővel kezdődött pénteken Bálványosfürdőn a László Kálmán Gombászegyesület XVII. nemzetközi gombásztábora és konferenciája, amely keddig tart.
Előadások, filmek, kiállítások, versenyek, játékok várják az egész magyar nyelvterületről, de Ausztriából, Németországból, Svájcból és Hollandiából is verbuválódott érdeklődőket. Szombattól keddig naponta gombásztúrára indultak-indulnak a helybeliek kalauzolásával, gombaszépségversenyt szerveznek, ugyanakkor nemcsak a környék, de más vidéken is szedhető gombákkal kapcsolatos érdekességeket, hasznos tudnivalókat is megismerhetnek a résztvevők. Kedden átadják a Pázmány Dénes- és a Veress Magda-díjat. A mostani tábor és konferencia egyben előkészítése a megyei tanáccsal közösen szervezendő nemzetközi gombászkongresszusnak (JEC, Journées Européennes du Cortinaire), melyre Bálványoson kerül sor jövő ősszel, s melyre főleg nyugat- és észak-európai résztvevőket, a világ kiváló szakembereit várjuk – tájékoztatott Zsigmond Győző egyetemi tanár, a László Kálmán Gombászegyesület elnöke. Háromszék a gombászok körében amiatt is egyedi, hogy itt nő a harapégés vagy harapégte gomba, amely világraszóló helyi érdekességnek számít.
Háromszéken kívül sehonnan nincs adatunk a harapégésgomba előfordulásáról. Ezt a fakó zsemlegombához hasonló méretű és formájú, de kifejezetten égetett cserjés, fás (főleg tölgyes) helyeken termő gombafinomságot a csirkehúsnál is ízletesebbnek tartják. Tokánynak, paprikásnak, vadasnak és savanyúságnak megkészítve eszik. Mindeddig minden otthoni termesztésére irányuló próbálkozás csődöt mondott – írja egy tanulmányában Zsigmond Győző.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro



lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998